A csecsemő számára az anyatej jelenti a legtökéletesebb táplálékot, melynek minőségét és mennyiségét jelentős mértékben befolyásolhatja az anya étrendje és életmódja is.
 |
A tudatosan összeállított étrend egyrészt fedezi az anya szervezetének működéséhez szükséges energiát, másrészt biztosítja a tejkiválasztáshoz nélkülözhetetlen tápanyagokat is. Az energiaszükséglet 6-700 Kcal-val emelkedik naponta, fehérjéből kb. 20 grammal kell többet fogyasztania a szoptató anyukának. A vitaminok közül a C, A, D vitamin és a folsav mennyiségét kell növelni, az ásványi anyagok közül a kalcium, foszfor, magnézium, jód és cink bevitelére kell ügyelni. A folyadékbevitelt általában annyival kell növelni, amennyi a naponta termelődött tej mennyisége. Ez kb. plusz 1 liter folyadék elfogyasztását jelenti. Az étrendnek változatosnak kell lenni, és 4-5 étkezést kell tartalmaznia. Ezek az általános elvek, de nézzük meg, hogy is fest ez a gyakorlatban. Melyek azok az élelmiszerek amelyek elősegítik a mama és így a baba testi jólétét is, s melyek azok amelyeket inkább kerülni kell. A megnövekedett fehérjeszükségletet a sovány húsok ( csirke, pulyka, hal, belsőség ), a zsírszegény felvágottak ( párizsi, virsli, zalai, gépsonka ), a tej és tejtermékek ( túró, sajt, kefir, yoghurt ) és a tojás fogyasztásával lehet biztosítani. Fontos, hogy inkább az alacsony zsírtartalmú változatokat részesítsék előnybe. A zsíros húsok, fűszeres kolbász és szalámifélék nehezebben emészthetőek, feleslegesen terhelik meg a szoptató anyuka szervezetét. |
A tejtermékek a megnövekedett kalcium szükségletet is fedezik. A zöldség és gyümölcsfélék nem csak kiváló szénhidrát, rost források, hanem magas vitamin és ásványianyag tartalmuk is jelentős. A zöldségfélék elkészíthetők nyersen vagy párolva, salátának, levesnek, főzeléknek, köretnek. Előfordulhat, hogy a magas cellulóztartalmú zöldségek ( pl. káposztafélék, száraz hüvelyesek ) emésztési problémát, puffadást okoznak. Ilyen esetben ezek fogyasztását kerülni kell.
A gyümölcsök nyersen a legegészségesebbek, naponta kerüljenek az asztalra.
A fehér kenyér és a kalács helyett inkább a teljes kiőrlésű lisztből készülteket válasszák pl. graham kenyér, Bakonyi barna kenyér, rozskenyér, magvas kenyér. Ezeknek nem csak rosttartalmuk magasabb, hanem elegendő B vitaminnal is ellátják a szervezetet. Előnyös a különböző ízesítésű műzlik, gabonapelyhek fogyasztása is. Gyümölccsel, kefirrel összekeverve ízletes reggeli készíthető belőlük. A megfelelő rostfogyasztás a gyakori problémát okozó székrekedés megszüntetésében is sokat segíthet.
A cukor és a cukorral készült sütemények, édességek fogyasztását célszerű mérsékelni, hiszen ezek értékes tápanyagok híján “üres” kalóriával terhelik a szervezetet.
A zsiradékok közül a növényi eredetű olajok ( pl. napraforgó olaj, kukoricacsíra- olaj, olíva olaj ) és margarinok ( pl. Rama, Delma, Flóra ) előnyt élveznek az állati zsiradékokkal szemben. Többnyire vitaminnal dúsítottak, nincs bennük koleszterin és olyan zsírsavakat tartalmaznak, melyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek.
A megnövekedett folyadékszükségletet tejjel, turmix itallal, szűrt vagy rostos gyümölcslével, frissenpréselt zöldséglével, gyümölcsteával lehet pótolni. A szénsavas üditőitalok puffadást okozhatnak, ezeket inkább kerülni kell. Az alkohol tartalmú italok természetesen szóba sem jöhetnek. Az alkohol kiválasztódik az anyatejbe, így veszélyeztetheti a baba egészségét. Az anyukáknak erre feltétlenül gondolniuk kell.
S végül néhány szót az ételek ízesítéséről. Lehetőség szerint minél kevesebb sót használjanak, inkább a jódozott sót vásárolják. A fűszerek közül a csípős, erős fűszerekkel ( pl. bors, erős paprika, torma, chili ) bánjanak óvatosan. A fahéj, szegfűszeg, majoránna, borsikafű, kakukkfű, köménymag, édes – nemes paprika, kapor, citromlé sem a mamának, sem a babának nem okozhat gondot.
(úgy gondoljuk a kép magáért beszél)
